Yotengrit alkotmánytervezet 2.

HASZONVÁLLALKOZÁS, ADÓZÁS, DOKUMENTÁLÁS

§9/a) Nem lehet haszonvállalkozás módján működtetni közérdekű intézményeket. Például kórházakat, iskolákat, vasutakat. A honpolgár azért fizet adót, hogy ezeket abból fönntartsák. Ezért ezeknek a fönntartáshoz az igénybevevő hozzájárulása elsődlegesen szimbolikus.

§9/b) Közérdekű intézményeket nem szabad privatizálni, még pedig azért nem, mert nehézségek esetében az államnak mindenképpen be kell avatkoznia, hogy ezek működjenek. Privatizálásuk azt jelentené, hogy a haszon a magánvállalkozóé, a kár pedig az államé. Ezért amennyiben az ilyesmi megtörtént, azt fölülvizsgálat alá kell vetni és visszaállamosítani. A közérdekű intézményekkel párhuzamosan működhetnek privátvállalatok. Ezek minőségben versenyezhetnek az állami intézményekkel. De az állami intézmény nem válhat ez által másod- vagy harmadosztályú szolgáltatássá. Erről az államnak gondoskodnia kell.

§9/c) Minden gazdasági jellegű vállalkozás, mely jövedelmet eredményez, dokumentálandó és megadóztatható.

§9/d) A dokumentáció alapszinten a kiadást és bevételt igazoló számlák és egyéb kiadást bevételt igazoló „blokkok” révén történik. Ennek alapján történik a könyvelés. A könyvelés egyetlen kötelező kritériuma az, hogy áttekinthető legyen; meglehessen különböztetni a kiadást a bevételtől.

§9/e) A számlát kiegyenlítő fél nem köteles ellenőrizni a számlát kiállító legitimitását.

§9/f) A haszon a kiadás és bevétel különbségéből tevődik össze. Ez adóztatható meg.

§9/g) Kiállított számla után nem követelhet az állam adót, csak a bevétel után, ha a számla kiegyenlítése megtörtént.

§9/h) Nem lehet kiragadott bevételi pozíciókat semmilyen adókulccsal megadóztatni. Az adóköteles honpolgár évi összjövedelmét kell alapul venni, nem az egyes kiragadott pozíciót. Ennek jelentősége általában díjak, honoráriumok esetében mutatkozik meg, amikor egy-egy összeget kívánnak megadóztatni figyelmen kívül hagyva az érintett évi összjövedelmét.

§9/i) Számlát kiállítani minden módon lehet, akár egy papírdarabon is, ha az a teljesítést és követelést világosan tartalmazza, számot kap, és ez a szám könyvelésbe nyomon követhető.

§9/j) Az adóbevallást az adóhivatalnak minden formában el kell fogadni, ha abban világosan áll a kiadás bevétel, nem írhatja elő a beadás semmilyen módját, az adóbevallót csak arra kérheti, hogy a bevallás érthető és világos legyen.

§9/k) Az állam munkáltató szerepben köteles közbeszerzésre pályázatokat kiírni, de nem köteles a legolcsóbbat kiválasztani, mert az előnyös teljesítésnek más kritériumai is vannak. Például megvizsgálandó, hogy egy olcsó pályázat biztosítja-e az elvárt minőséget. Ennek vizsgálatához, nem csak hogy megengedett, de kívánatos is, hogy a pályázat elbírálói ismerik a pályázaton résztvevő vállalkozókat. Bűncselekménynek az számít, ha silányságuk ellenére is a megvesztegetőjüket részesítik előnyben. Pályázatból nem lehet kizárni az elbírálók rokonait, barátait, de azok sem előnyt nem élvezhetnek, sem hátrányt nem szenvedhetnek emiatt.

§9/l) Az adóhivatal nem zárolhat bankkontókat, nem hajthat végre bírósági eljárás nélkül. Az adó befizetése nem köthető rövid határidőhöz, bevallása sem. Az európai szokásjog szerint egy év a türelmi idő. És ehhez Magyarországnak alkalmazkodnia kell mivel a vállalatok tőkebázisa nagyon gyönge.

§9/m) A forgalmi adó (ÁFA), a kiállított számlák ténylegesen bevett forgalmi adója és a kiadásokat terhelő forgalmi adó különbözetéből áll elő. Más jellegű adót is csak tényleges bevétel alapján lehet követelni.

§9/n) Vállalati jármű, gép, kommunikációs eszköz igénybe vehető alkalmankénti magáncélra. Ha ez nem nagyobb 5% megterhelésnél, akkor dokumentálatlanul is. Ha nagyobb, azt az adóbevallásnál érvényesíteni kell.

§9/ny) Pontatlanság a könyvelésben, adóbevallásban, számlázásban nem minősíthető automatikusan csalási szándéknak. Tévedés esete is fönnállhat. A tévedést korrigálni kell, de nem büntethető.

§9/o) Az üzleti veszteség érvényesíthető adózás szempontjából a következő években is.

§9/p) Az újonnan alapított vállalkozás 3 évig adómentes akkor is ha nyereséges. Az elengedett adóból üzleti tőketartalékot képezhet, amely adómentes.

§9/r) Az állmnak nincs joga rendeletet vagy törvényt visszamenőleg érvényesíteni.

 SZABÁLYSÉRTÉS, BŰNCSELEKMÉNY, BÜNTETÉS

A szabálysértések, bűncselekmények listáját a törvényhozás állapítja meg, alkotmányban ehelyütt azokkal a témákban foglalkozunk, amelyek az eddigi megfogalmazásokhoz képest új megfogalmazásra szorulnak

§10/a) Gyanú nélkül senki sem ellenőrizhető, senki sem tartoztatható le.

§10/b) Sérti az emberi méltóságot, ha alapos gyanú nélkül, például megállítják kocsiját és ellenőrzik nem ivott-e alkoholt, vagy megnézik miután kijött egy áruházból, hogy nem lopott-e. Alapos gyanú nélkül tehát senki sem szondáztatható és nem zsebeltethető ki.

§10/c) Akit megállítanak ellenőrzés céljából, annak joga van fölvilágosítást kérni ennek okáról. Indokolt a gépjármű megállítása, ha például lopott kocsit keresnek, vagy a vezetés módjából arra lehet következtetni, hogy a vezető kelleténél többet ivott, vagy a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett.

§10/d) Ha valaki más tulajdonát ellopja, vagy megrongálja az bűncselekményt követ el. Ha valaki más lakásába vagy egyéb létesítményébe erőszakkal hatol be, az betörő, aki besurran, az tolvaj; mindkét esetben bűncselekményről van szó. Ha valaki úgy hatol be egy épületbe, hogy a bent lévőket erőszak alkalmazásával megfélemlíti, az rabló. A rablás bűncselekmény. Aki ilyen alkalommal gyilkol az rablógyilkos. Aki erőszakol, az a szerint követel el súlyos vagy még súlyosabb bűncselekményt, hogy a körülmények és az előzmények milyen mértékben befolyásolták a bűncselekmény elkövetését. Más-más elbírálás alá esik, hogy a megerőszakolt milyen viszonyban volt az elkövetővel, például hogy udvarló volt-e aki túl hamar akart célhoz jutni, vagy vadidegen személy, aki a megerőszakoltat áldozatnak szemelte ki. Továbbá befolyásoló a bűncselekmény megítélésére, hogy a megerőszakolt kihívóan viselkedett-e vagy sem. Továbbá, hogy a megerőszakolt megelőzőleg találka jellegű szituációban volt-e. Azért szükséges különbséget tennünk és különböző mértékben büntetnünk az erőszakolásokat, azok motivációját és körülményeit figyelembe véve, hogy a maximális büntetéstől való félelem miatt ne végződjenek az erőszakolások gyilkossággal.

§10/e) A zaklatás nem erőszak, de súlyos kihágás. Mindazonáltal nem minősíthető zaklatásnak minden érintés vagy verbális közeledés. Zaklatásnak az számít, ha egyik ember a másikat akarata ellenére sorozatosan megszólítja, találkozásra kényszeríti, kommunikációs eszközök útján szövegel neki, vagy éppen nagyokat hallgat, mellyel az érintettet lelki terror alá helyezi.

§11/a) Bűncselekménynek számít a rágalmazás, az eredeti szöveget megmásító, csúsztató idézés, de annak számít a valóságos fogyatékosságok és röstellni való tények kiteregetése, hacsak azok nem a közérdeket szolgálják. A közéleti személyiségek, közszereplők esetében ez más elbírálás alá esik. A közéleti személyiségnek vállalnia kell, hogy érdeklődnek cselekedetei és gondolatai iránt. Mert könnyen válhat példaképpé.

§11/b) Emberölés és gyilkosság esetében a részegség nem mentő körülmény, az elmebetegség sem mentő körülmény, csak magyarázat. Gépjárművel okozott balesetben a részegség súlyosbító körülmény, de az ittas vezetés ténye önmagában nem bűncselekmény.

§11/c) A közrendészet föladata a közrend fönntartása nem pedig a bírságolás. A bírságolási célból történő ellenőrzések, például sebességmérés stb. útonállásnak számítanak.

§11/d) Külföldi fegyveres rablók és egyéb bűnözők idegen agresszor kommandósainak számítanak, és ártalmatlanná tételük ennek érdekében történjék. (lásd §2/i)

§11/e) A politikai szerepet vivő személy, ha az ország vagy a kormány gyöngéit, vagy akár pártpolitikai okból, mint ellenzéki a kormány által közölt hamis adatokat külföldön leleplezi, az súlyos hazaárulásnak számít. Aki a mindenkori kormány ellen külföldről kér segítséget, az annyi, mintha idegen hadsereget hívna be. Hazaáruló.

§11/f) A bíróságok függetlenek. Döntésüket el kell fogadni, kivéve, ha egyértelműen ellenkezik a logikával, vagy ha az elmarasztalt igazságtalannak véli a döntést.

§11/g) A bírósági beadványoknak van formájuk és tartalmuk. Ha a tartalom egyértelmű és világos, nem lehet formahibára hivatkozva a beadványt visszautasítani.

§11/h) Az ügyvéd föladata védence igazát bizonyítani. Vádlott esetében enyhítő körülményeket logikai rendszerbe foglalni és előadni, de nem föladata a siker érdekében hazudozni, sem védencét a tények meghamisítására fölkészíteni. Az ügyvéd cinkossá válik, ha szembe fordul az igazsággal.

§11/i) Bilincsbe verni és láncon vezetni csak elítélt és tetten ért bűnözőt szabad. Gyanúsítottat nem, kivéve, ha agresszívan viselkedik.

§11/j) A gyanú alapján letartóztatott személy nem tekinthető bűnösnek, amíg ez be nem bizonyosodik róla.

§11/k) Közvetett bizonyítással (indíciumok alapján) elítélt vádlott nem ítélhető fegyházra, csak börtönre, ha nem tett beismerő vallomást, mert a tévedés esélye fönnállhat. Ha az ilyen elítélt ártatlansága bebizonyosodik, kártérítésre jogosult.

§11/l) Az „ütés” bűncselekmény, a „visszaütés” nem. Az jogos védekezés. A szavakkal támadás viszonozható tettlegességgel, ha az indulatból történik.

§11/m) A névtelen följelentés nem használható föl büntetőjogilag.

§11/n) Tilos polgártársunk bármelyike után „szaglászni”, róla adatokat gyűjteni, filmezni, fényképezni, hangfölvételt készíteni, bűncselekmény alapos gyanúja nélkül. Gyanú esetén bírósági engedély szükséges.

§11/ny) Tilos polgártársunk intim életét dobra vernünk akkor is, ha annak résztvevői voltunk. Tilos hang- és képfölvételeket nyilvánosságra hoznunk, azokkal bármi módon visszaélnünk.

§11/o) A vádlónak kell bizonyítani a vádat, nem pedig a megvádoltnak ártatlanságát. Amit nem követtünk el, ahhoz nem kell bizonyíték.

§11/p) Családon belüli erőszak következtében elkövetett bűntény esetében megvizsgálandó, hogy a bűncselekményt nem kilátástalanság váltotta e ki. Ez esetben a tettes fölmentendő. Családon belüli erőszaknak számít a tettlegességen kívül, ha valamelyik családtag verbálisan is zsarnokoskodik családján, vagy annak valamelyik tagján. Ha a szülők, nagyszülők, nevelők, a gyereket szexuálisan zaklatják. Zaklatásnak az számít, ha valaki ismételten, célratörően kísérletet tesz egy tőle függő személyt szexuális cselekedetre kényszeríteni, vagy rávezetni. Ha realizálta ezt a szándékot, akkor az erőszaknak számít. Az erőszak ezen fajtáját nevezik csöndes erőszaknak. Erőszaknak számít, ha a férj házastársát szexuálisan olyan cselekedetekre kényszeríti, amelyeket az visszautasít.

Nem számít családon belüli erőszaknak egy jogos indulatból elcsattant pofon. Nem számít zaklatásnak, ha a családtagok gyöngédek egymáshoz, vagy hancúroznak. A gyöngédség nagyon kívánatos az egészséges családi élethez. Nem erőszak és nem szexuális cselekedet családtagok öltöztetése, vetkőztetése, fürdetése, ápolása. A családon belüli meztelenkedés nem számít szexuális cselekedetnek, és erőszaknak sem. Házastársnak joga van a szexuális közeledést visszautasítani, ezáltal viszont válásra ad okot.

§11/r) Bűnözés megelőzés érdekében a gépkocsi rendszámából fölismerhetőnek kell lennie, hogy melyik megyéhez vagy nagyvároshoz regisztrálták.

§11/s) A drogtörvényt fölül kell vizsgálni. Magyarországon a mák ősi élelmiszer, a kender pedig textilanyag és gyógyszer. Azért, mert a kender versenytársa az amerikai műanyag szálnak, nem mondhatunk le róla. A kender többek között gyógynövény, textil és szigetelő anyagot szolgáltató rostanyag.

SAJTÓ, MÉDIA, IRODALOM

§12/a) A sajtó és elektronikus médiák föladata elsősorban a tájékoztatás. Mivel pedig az állampolgárnak alapvető joga, hogy becsületesen tájékoztassák, tilos hazudni, tilos értelmi összefüggésekből kiragadva idézni, mert ez a szöveg értelmét megváltoztathatja.

§12/b) Tilos valótlant állítani, gyalázni, más fogyatékosságait, hibáit hánytorgatni, kiteregetni akár a médiában akár pletyka révén. Aki ebben vétkesnek minősül, erkölcsi és anyagi kártérítésre köteleztethető.

§12/c) A szerzői jog sérthetetlen. A jogvédelem kiterjed a címre és az egész tartalomra. Idézni csak a forrás megjelölésével szabad.

§12/d) Tilos plagizálni. Az idézőjel nélküli idézés plágiumnak számít.

§12/e) Sajtóorgánumoknak kötelessége arra ügyelni, hogy ne szennyezzék a magyar nyelvet. Idegen nyelvek szavaival fölöslegesen és ne szennyezzék magyartalan fordításokkal. Többszöri figyelmeztetés után büntetés róható ki rájuk.

§12/f) Tilos a sajtó eszközeivel, és a média bármelyik ágában, pornográf igény kielégítés keretében félrenevelő, és egészséget károsító perverzségeket, ferdeségeket propagálni.

§12/g) A médiák -újságok, folyóiratok, rádiók, televíziók, könyvkiadók- kötelesek a szerzőknek, illetve szereplőknek honoráriumot fizetni, ha azok nem alkalmazottaik.

§12/h) A könyv és egyéb publikáció ( pl. hanganyag) szerzője

1.eladja a szerzői jogot egy összegért;

2.megállapodnak egy bizonyos összegben és részesedésben;

3.megállapodnak részesedésben.

§12/i) Újságírókat, riportereket az érdeklődésüket kiváltó esemény helyszínéről nem távolíthatja el semmilyen karhatalom. Nem cenzúrázhatja írásaikat, képdokumentációjukat és hangfelvételüket sem.

§12/j) Törvénysértés a sajtó dolgozóit kikémlelni, lehallgatni stb. az államérdek ürügyén.

§12/k) A publikált írói, újságírói véleményt nem lehet jogilag megtámadni csak a valótlan állítást.

§12/l) Törvénytelen, pártok, intézmények és politikai személyiségek közti megállapodásokat, dokumentációkat titkosítani.

ISKOLA, KÉPZÉS, NEVELÉS

§13/a) A gyerek nevelését illetően elsőbbsége a szülőnek van. Az állam csak oly módon érvényesítheti az akaratát, hogy a szülőt kötelezi, hogy a gyerekét 6-7 éves kortól iskolázza be. A beiskolázást megelőző óvodába járást csak akkor írhatja elő az állam, ha tud olyan óvodát biztosítani, amelynek minősége megfelel a szülőnek.

§13/b) A szülőnek joga van gyereke számára belátása szerinti legjobb iskolát választani.

§13/c) Az államilag előírt minimális tanulmányi idő 8 év, ami kimeríti az általános iskolázást. Utána 15 éves kortól a gyerek vagy továbbtanul magasabb iskolában, vagy szakmát tanul.

§13/d) Az állam támogatja azt a megoldást, hogy a gyerek 15 éves korától magasabb iskolába lép és azt követően tanul szakmát. Ennek indoklása az, hogy a szakmailag jól képzett iparos réteg megfelelő műveltséggel is rendelkezzék, ami szakmailag is előnyére válik.

§13/e) Az iskola nem haszonvállalkozás. Az oktatás ingyenes, és az állam az adóból fedezi ennek költségeit. Privát iskolát működtetni lehetséges, és ha az többet nyújt az átlagos állami intézménynél, akkor az szolgáltatásainak ellenértékét elkérheti.

§13/f) Egyetemeken és főiskolákon a rászorulókat tanulmányi és szociális ösztöndíjjal támogatja az állam.

§13/g) Az iskolákban nagy súlyt kell helyezni a magyar nyelv oktatására és az illető helységre jellemező nyelvjárás oktatására. Indoklás: a nyelv gyökere a nyelvjárás és „aki anyanyelvét nem ismeri, az más nyelveken is légüres általánosságokat mond.” (Kosztolányi Dezső).

§13/h) Az idegen nyelvek oktatása fontos, de nem csak az angolé, hanem a szomszéd népek nyelvének oktatása is akikkel könnyebben értünk szót, ha a nyelvüket és kultúrájukat is megismerjük.

§13/i) Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók zavartalanul tanulhassanak. A rendzavarókat, tolvajokat, verekedőket, erőszakoskodókat el kell távolítani. A nehezen nevelhető, problematikus tanköteleseket javító, és gyógyító jellegű intézetekben kell nevelni és oktatni.

§13/j) A hitoktatásban részt venni nem kötelező, de ha igény van rá, oktatóról kell gondoskodni. Az iskola irányítóinak ügyelni kell arra, hogy hitoktatónak ne vallásos fanatikus szervezetek tagjai lopakodjanak be. Aki nem hittant választ, az köteles etikát tanulni, beleértve a vallások ismeretét. Ez azért szükséges, mert ilyen jellegű ismeretek hiányában a tanuló nem érti meg a kultúra fejlődését ( pl. az elmúlt ezredév képzőművészetét).

§13/k) Az iskolák feladatai közé tartozik a szexuális higiénia és etika oktatása, beleértve annak lélektanát, hogy a nő-férfi viszonyt mint természetes jelenséget érezzék át.

§13/l) Az iskola a tanulókat nemcsak jogaikról köteles tájékoztatni, hanem kötelességeikről is. Családjogi és társadalmi vonatkozásban egyaránt.

EGÉSZSÉGÜGY

§14/a) Az egészségügy közügy, ennek okáért az egészségügyi intézmények törekedhetnek rentabilitásra, de nem válhatnak haszonvállalkozássá. A gyógyászatban és ápolásban résztvevő gyógyítók és ápolók fontos és felelősségteljes munkát végeznek, ezért joguk van ennek megfelelő bérezéshez. Az orvos nem válhat markát tartó hálapénz-koldussá.

§14/b) A magyar társadalombiztosítás a beteg teljes kórházi ellátását biztosítja. Ha a jelenlegi kapacitása ezt nem teszi lehetővé, akkor azon változtatni kell.

§14/c) Az egészségügyi intézményekben elsőbbsége a szakmai ellátásnak van. A bürokratikus munkát minimálisra kell szorítani.

§14/d) Senki sem kötelezhető semmiféle védőoltásra, ha az meggyőződésével ellenkezik.

§14/e) Büntetendő műtétet nem kizárólag a beteg gyógyulás érdekében végrehajtani. (pl. valakinek a diplomamunkájához szükségeltetik műtét)

§14/f) Tilos az elhunytból átültetés céljából szervet elidegeníteni, a hozzátartozó aktuális engedélye nélkül.

§14/g) Tilos totálműtétet végrehajtani, ha a részleges is célravezető volna. (pl. beteg anyaméhvel az egészséges petevezetéket is eltávolítani)

§14/h) Tilos az orvosokat, orvosi segédszemélyzetet, ápolókat két műszakon át egyvégtében dolgoztatni. Csak katasztrófa esetén engedhető meg, hogy a normál munkaidő után, még több mint két órát teljesítsen. Túlóráit köteles a munkaadója honorálni.

§14/i) A körorvosi mentő és kórházhálózatnak az egész ország területét fednie kell, a gyógyszerellátásnak szintúgy.

§14/j) Gyógyszerkereskedés nem gyógyszertár. Az üzlethelyiség föliratán ezt érthetően jelezi kell.

§14/k) A társadalombiztosítónak fedeznie kell betege kórházi költségeit.

§14/l) Az orvos- és kórházválasztás szabad.

§14/m) Magánpraxis, klinika, rehabilitációs üdülő igénybe vétele esetén, az állami illetve magánklinika költségkülönbségét az igénybevevő fedezi.

§14/n) A kórházi orvos, akinek emellett magánpraxisa is van, igénybe veheti a kórház technikai felszerelését. Bérmentve, ha az igénybevétel nem okoz anyagi terhelést a kórháznak. Ha azt okoz, költségtérítés ellenében.

§14/o) A gyógyszereket teljes mértékben a társadalombiztosító fizeti a biztosított számára, ha annak jövedelme nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ha meghaladja, hozzájárulás kötelező receptdíj formájában, mely nem lehet magasabb az átlagórabér ¼-nél.

§14/p) A szemüveglencsét egyszerű kerettel a társadalombiztosító fizeti. A drágább keret árának különbözetét a biztosított. Hallókészülék esetén az arány hasonló.

§14/r) A foghúzást, tömést a TB. fizeti. Szájműtéteket szintúgy. Fogpótlás esetében a biztosított kötelező hozzájárulása nem lehet több egy havi nettó kereseténél.

§14/s) Sürgős beavatkozást igénylő esetekben, minden praxis és minden kórház köteles segítséget nyújtani. Magánpraxisok és kórházak is. Szigorúan tilos a sürgősen beavatkozásra szoruló pácienst bürokratikus inkvizíciónak alávetni. Ez utólag is lerendezhető.

§14/sz) Halaszthatatlan esetekben, ha nincs kéznél kompetens szakember, alacsonyabb képzettségű is beavatkozhat.

ÁLLAMVEZETÉS, KÖZIGAZGATÁS, POLGÁRI ENGEDETLENSÉG

§15/a) A MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG legfőbb képviselője a köztársasági elnök, akit a nép választ. Az elnökválasztáson bárki indulhat aki büntetlen előéletű állampolgár, és van programja. Ahhoz hogy jelölt lehessen, legalább egy országgyűlési párt javaslata szükséges, vagy legalább 1000 önkormányzaté, vagy az egész ország területéről 100.000 aláírás. Az államelnök nem díszökör. Föloszlathatja a parlamentet, megvétózhat törvényjavaslatokat, rendeleteket, ha azok nincsenek összhangban az alkotmánnyal. Mozgósítást rendelhet el külső támadás esetén, és tűzparancsot adhat a parlament megkérdezése nélkül. Ő szentesíti az állami kitüntetéseket, adja vagy elveszi az állampolgárságot, és megkegyelmezhet elítélteknek.

§15/b) A Szövetségi Kormány, és Parlament székhelye Budapest. A Parlament (Országház) két kamarás. Az alsóházban működik a Szövetségi Parlament, élén a miniszterelnökkel; a fölső házban a rész-országok (régiók) küldöttei. Azok miniszterelnökei, szakminiszterei, valamint a régiók által delegált közéleti személyiségek a gazdasági és kulturális életből.

§15/c) A rész-országok (régiók) első embere a direkt választott elnök, akinek jelöléséhez legalább egy párt javaslata szükséges, vagy 250 önkormányzaté, illetve 25.000 aláírás a régió területéről.

§15/d) Az országgyűlési képviselők száma a Szövetségi Parlamentben nem lehet több 200-nál, a regionálisban régiónként 40-nél.

§15/e) Kormányt a politikai győztes alakíthat, de joga van a miniszterelnöknek más párthoz tartozót vagy párton kívülit is kinevezni kormánypozícióra.

§15/f) A közigazgatási hivatalok stabilitása fontos államérdek. Ezért kormányzásban egymást váltogató pártoknak tilos alapos indoklás nélkül a hivatalokban személycseréket végrehajtani.

§15/g) A régióknak saját államháztartásuk és saját regionális minisztériumaik is vannak, mint kulturális, munkaügyi, szociális, gazdasági, pénzügyi, igazságügyi, közrendészeti és turisztikai. A központi kormánnyal a kooperatív kapcsolatot regionális miniszterelnökségek tartják.

§15/h) A régiók fegyveres karhatalommal is rendelkeznek, rendőrséggel és honvédelmi bázisokkal.

§15/i) A Szövetséget kifelé a központi kormány képviseli. Közös a pénzügy, külügy és hadügy. A központi kormány is rendelkezik az összes szakminisztériummal.

§15/j) Az iparűzési adó a régiókat illeti, és őket illeti a forgalmi adó 1/3-a. Továbbá a régió területén bevett jövedelemadó 50%-a. Családi házra, háztelekre sem az állam, sem a régió nem vethet ki adót. Örökösödési adót sem. Más egyéb adóbevételek elosztásában logikus mérlegelés alapján kell megegyezni.

§15/k) A gazdagabb régiók bevételük 20%-át a szegényebb régiók fejlesztésére fölajánlják. Jogot formálva a segély útjának követéséhez.

§15/l) A honpolgárnak alkalmazkodnia kell az alkotmányos rendhez, és támogatnia kell azt. Polgári engedetlenség akkor legális ha a kormány

1.az alkotmány semmibevételével kormányoz;

2.elvesztette a választásokat, de erőszakkal hatalmon akar maradni;

3.sorozatosan tehetségtelenségről tesz tanúbizonyságot.

E három esetben fegyveres erővel is eltávolítható.

§15/m) Politikai ideológiai indoklással tilos a kormányra támadni. Bizalmatlansági szavazást lehet indítványozni ellene, sőt népszavazást is lehet kezdeményezni előrehozott választások érdekében. Más módszer alkotmányellenes.

§15/n) Ha legitim kormányt fegyverrel kísérelnek megdönteni, az államhatalom fegyveres erőszakot alkalmazhat viszonzásul.

§15/ny) A rend és hon védőjének joga van lőfegyverét használnia ha fegyveres erővel áll szemben. A fegyverhasználat akkor is megengedett, ha súlyos sérülést okozható tárggyal fenyegetnek. Menekülőre hátulról lőni tilos. Indoklás: a megfutamodás az agresszió befejezését jelenti.

§15/o) Az alkotmány legfőbb őre az Alkotmánybíróság, melynek politikailag függetlennek kell lennie.

 ALKOTMÁNYOSÍTOTT CÉLOK

§16/a) Ne napszámosai, hanem részvényesei legyünk az Európai Uniónak.

§16/b) Nem adható, nem is zálogosítható el országunk fölül a levegő, sem a légtér, földben és a földfelszín alatt lévő víz, olaj, gáz és egyéb bányakincsek. A termőföld sem.

§16/c) Létesíteni kell nemzeti valutaalapot, valamint nyugdíj és hitelbankot.

§16/d) Föl kell holtából ébreszteni a magyar mezőgazdaságot és megteremteni ezáltal a nemzeti önellátást. Ne engedjük hogy külföldiek kezében mamutbirtokok képződjenek lásd: §8/d). Azok ugyanis exportálnák a magyar mezőgazdasági termékeket fizetőképesebb országokba, itthon meg éhezne a nép.

§16/e) Erős honvédő hadsereget kell fölállítani, mert csak erős hadsereg tudja a függetlenségünket garantálni. Az államnak támogatnia kell harcászati képzést nyújtó egyesületek –un. paramilitáris szervezetek- működését, a törvényesség keretein belül.

§16/f) Az állam nem üldözhet önvédelmi kommuna vagy tájvédő egyesületeket. Azoknak nem tilthat meg fölismerésüket szolgáló jelvényeket és öltözeteket. Ezek a megkülönböztető jelvények ugyanis kívánatosak, mert így felismerhetőek és demonstrálják legalitásukat.

§16/g) Ápolni kell gazdasági és kulturális kapcsolatainkat rokonnépeinkkel minden ágon. Európa nem hálálta meg –mint korábban mást sem-, hogy mi törtük össze az emberiség történelmének legszörnyűbb diktatúráját. A szovjet gyarmati rendszert, ideológiájával egyetemben. Európa nem érdemli meg föltétlen ragaszkodásunkat.

§16/h) Meg kell teremteni az ország belső békéjét. Ennek értelmében helyén való megbocsájtani a néhai pribékeknek, besúgóknak, államkassza tolvajoknak, de helytelen megjutalmazni őket.

§16/i) Magyarország befogadó, de nem bevándorló ország. A célja ennek érdekében a jövevények integrálása, nem pedig nemzetiségek tenyésztése. Lásd: §1/f és §1/g. Az őshonos és már régen meggyökeresedett nemzetiségek kulturális intézményei éppúgy az állam támogatását élvezik, mint a magyar etnikum intézményei.

§16/j) A testnevelés, a sport fejlesztése és támogatása nemzeti érdek. Az állam köteles ennek érdekében áldozatot hozni. Szükség esetén e célból átmeneti különadót is kivetni. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a fiatalság egyre inkább számítógépek és elektronikus játékok előtt görnyed, és emiatt lelkileg eltompul, testileg elgyöngül. Az erre képtelenek pedig bandáznak, szereket használnak, kárt okoznak. A sport nevel, fegyelemre és kitartásra szoktat. A sportsikerek növelik az egyén önbizalmát, a versenyek erősítik a nemzeti tudatot. A sport egészségügyi szükségszerűsége közismert.

§16/k) Az iskolákban vissza kell állítani a humánus tantárgyak méltóságát; az irodalom, nyelv, történelem, és a művészetek oktatását. A képzőművészet oktatása különösen fontos, mert lelkileg és szellemileg is fejleszti az egyént. A humán tárgyak fontossága azzal is indokolandó, hogy a műveletlen technikai szakember nem éri el azt az eredményt sem szakmailag, sem nemzetközi kapcsolatokban, mint amennyit a művelt ember.

 JELVÉNYEK, SZIMBÓLUMOK

§17/a) A Magyar Szövetségi Köztársaság zászlaja az eddig is használt nemzeti lobogó: piros, fehér, zöld, vízszintes rendezésben. Címere a jelenleg is elfogadott címer. Egyik mezőjében hármas halommal és keresztel; másikban a váltakozó piros és ezüst csíkokkal. A pajzscímer fölött a Magyar Birodalom királyi koronája, melyet „Szent Korona” néven emlegetnek. Indoklás: Egy köztársaság címerére nem illenék korona, de ezt a magyar parlament annak idején heves viták közepette megszavazta. A Magyar Szövetségi Köztársaság azért tartja meg, mert magát a Magyar Királyság jogi utódjának tekinti.

§17/b) A koronát mint tárgyat, a néhai Magyar Birodalom és a néhai nemzeti nagyságunk szimbólumaként tiszteljük. De nem ikonként. A magyar mentalitástól idegen a tárgyak imádata, és mindenféle bálványimádás.

§17/c) Nemzeti imádságunk a Magyar Himnusz. Ez minden magyar himnusza, ezért más himnuszra nincs szükség. Kivétel régi himnuszunk: a „Boldogasszony anyánk…” kezdetű ének.

§17/d) A Szózatot törölni kell a magyar érzelmek tárházából, mert nem igaz hogy másutt nem volna számunkra hely. A jót akarni rosszul károsabb, mint rosszat akarni. Iskolapéldája a Szózatnak azon kijelentése, mely szerint a magyarnak a nagyvilágban nem volna helye, csak itthon. Ez a szépen hangzó kijelentés hozzájárult ahhoz, hogy az újvilágba kivándorolt magyar milliók nem tömörültek kolóniákba. Gyerekeiket idegennek nevelték, hogy megkíméljék őket a lelki ismert furdalástól amiatt, hogy nem Magyarországon élnek halnak. Mindenütt ahol magyarok egymásra találnak, verjen gyökeret a magyarság. Mert az nem lenne tragédia, ha 5-6 Magyarország keletkeznék a földkerekségen. A baj az lenne, ha ez az egy is eltűnnék!

§17/e) Az un. Árpádsávos zászló hadijelvény. Eredete nem Árpádra megy vissza, hanem a száműzött királyfiakra - Endre, Béla és Levente - , akik a száműzetésből lengyel haderővel tértek haza. Ez a lengyel hadsereg hozta magával a ma is használatos piros, fehér lengyel zászlót. A magyar hadsereg mindig is használta még 1956 után is, pl. tisztavatáskor. Helytelen érzelmileg és tudatilag a magyar nemzeti szocializmussal összekötni.

 Őseink ránk hagyott bölcsessége értelmében, ami egyik népnek nemzetnek jó, nem okvetlenül jó a másiknak. Az alkotmánynak, törvénynek a nemzethez szabottnak kell lennie, hogy sehol se szorítson kényelmetlenül. A magyarnak olyan alkotmányra, és abból indokolva olyan törvényekre van szüksége, melyek nem gátolják kreativitásában, és zaklatásmentes életet biztosítanak.

A MAGYAROK ISTENE óvja nemzetünket!

Máté Imre bácsa