Yotengrit alkotmánytervezet 1.

Máté Imre:

Oldások és kötések - Yotengrit alkotmánytervezet

MIÉRT MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG?

Az Európai Unió, melynek Magyarország tagállama, óhajtja és pártolja a regionalizálást. Ennek különösen ott van nagy jelentősége, ahol évszázadokon át erős volt a központi hatalom. Az ilyen országokban, pl. Franciaországban és Magyarországon megyerendszert alakítottak ki fölülről. Ez által akadályozták meg, hogy azok a központi hatalommal szemben ellensúlyként léphessenek föl. A tartományokból összeállt, vagy tartományokba osztott országok hátránya, a feudális anarhia veszélye volt, de gazdaságilag eredményesebbnek bizonyultak a távoli központokból irányított megyéknél. Önállóbbak voltak, ezért irányítóik gondolkodásra kényszerültek.

Magyarország esetében, legelőnyösebb államszerkezetnek az alulról szerveződő régiók szövetsége kínálkozik. Ebben a szerkesztésben az államrészek mint rész államok önálló hatáskörökkel (kompetenciákkal) rendelkeznek. Ez a rendszer gazdasági föllendülést eredményez a belső piacon, a világpiacon pedig együtt és külön-külön is kereshetik a boldogulást. Lehetőségük nyílik külön-külön a szomszédos országok régióival kooperálni, és regionális szinten, gazdasági és kulturális vonzáskörükbe integrálni az ottani magyarságot is. A tehetősebb régiók támogatni tudnák a szegényebbeket, mert ellenőrizhetnék a segély útját. Ezek a rész államok, mint korszerű régiók, megyék szövetkezéséből képződhetnek. A megye megmaradna közigazgatási alegységnek a régión belül.

A „Kötések és indoklások” paragrafusait egy megálmodott MAGYAR FÖDERÁCIÓnak szántam, mely még előállhat, a Magyar Szövetségi Köztársaság gazdasági és politikai sikerei nyomán. De alkalmazható a Magyar Köztársaságnak vagy csak Magyarországnak nevezett államra is.

Patetikusabb alkotmánytervezetet is írhattam volna, és minden bizonnyal írnak mások. Ám a hasznavehető alkotmány, nem parancsolatok özönét zúdítja elérhetetlen magasságból a honpolgárra, hanem hétköznapi alkalmazásra hasznavehetővé teszi azt az alaptételt, hogy mindent szabad, ami nem árt másnak. Az alkotmánynak azt kell megfogalmaznia hogy mit nem szabad, és hogy mit kell cselekedni. Ami ezen kívül van az magától értetődik. Mindent szabad, ami nem árt másnak! Ami árthat közvetve vagy közvetlenül azt kivonjuk, és előáll a jogi tétel: MINDENT SZABAD, KIVÉVE AMIT NEM!

Ahol rossz a törvény, ott a honpolgár az állam alattvalója. Ahol jó a törvény, ott a közösség tagja. Az embereket elsősorban nem az érdekli hogy a magas politikában mi lehetséges, mi nem, hanem az hogy nyugton hagyják-e, békében tud-e élni. Ezért tartottam fontosabbnak a mindennapi életre vonatkozó jogokat és tilalmakat megfogalmazni hangzatos frázisok helyett. A gyakorlati embert elsősorban nem az érdekli hogy pl. egyenlő-e minden ember, hanem hogy pl. macerálják-e azért, hogy a horgásznaplójába elfelejtett bejegyezni egy 10 dkg-s keszeget. Az is jobban érdekli hogy mit eszik holnap.

Nem sokkal azt megelőzően, hogy Magyarország fölvétetett az Európai Unióba, azt mondtam a „Magyarország 2000 tanácskozás” parlamenti ülésén: „Arra kell törekednünk, hogy ne napszámosai, hanem részvényesei legyünk Európának!”

Napszámosai lettünk… Azzá csaltak, loptak, hazudtak, árultak, árusítottak bennünket. Ady szavaival élve, „Vén huncutok és gonosz ostobák.”

Mégse csüggedjünk, mert van remény fölemelkedésre. Ez az alkotmánytervezet ehhez hivatott utat egyengetni.

Bágyogszovát, 2011. március 13.

 „Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok

UKKÓ, a BOLDOGASSZONY nevében.”

 MINDENT SZABAD, AMI NEM ÁRT MÁSNAK

Nem árt földnek, égnek,

nem árt más embernek.

 Ne bánts, ne árts,

istápolj, segíts!

A jó törvény nem tégedet bánt,

másokat oltalmaz tőled.

A rossz törvény nem tőled véd másokat,

tégedet bánt.

Az ÁLLAM szabad egyének akaratának közös nevezőre hozott cselekvő eszköze. Ennek értelmében nincsen joga bármit is ENGEDÉLYEZNI, de joga és kötelessége jó és hasznos, meg szükséges cselekedetre buzdítani, és TILTANI mindazt, ami logikus mérlegelés eredményeként árthat közvetlenül, vagy közvetve másnak.

Erre vonatkozó tételek írásba foglalt tárát nevezzük

ALKOTMÁNYNAK.

Lényegére szűkítve csak két társadalmi rendszer létezik; az egyik, amelyikben mindent szabad, kivéve azt, amit mégsem, a másik, amelyben semmit sem szabad, kivéve azt, amit mégis.

E második típusú rendszer nagy létszámú, egyben sanyargató jellegű bürokráciát termel ki és életképtelenségbe sodorhatja az országot. Magyarországon ez a típus a honos… A Yotengrit világszemlélet jegyében szerzett alkotmány ezen akar változtatni.

 EMBER ÉS TERMÉSZET

§1/a) Az ember a természet része. Nőnek, vagy férfinak születik. Férfi meg nő nem ellentétek, nem ellenségek. Kiegészítik egymást a fajtát tovább vinni képes EGY EGÉSSZÉ.

§1/a-1) Mivel az ember a természet része, joga van a természetben éléshez és a természetesen éléshez is. Joga van lakhelyhez, nyílt lánghoz, állattartáshoz, növénytermesztéshez, egészséges környezethez és az utódláshoz.

§1/a-2) Mivel az embernek értelme és szabad akarata van, nem lehet, nem szabad előírni mit hihet, gondolhat, - és hogyan. Ennek értelmében ellenkezik az emberi jogokkal, vallást államvallássá, ideológiát állameszmévé kikiáltani.

§1/a-3) Az emberi társadalom nem hangyaboly. Az egyén nem központ által programozott részföladatvégző, hanem független egyén. Az egészséges emberi társadalom szerkezetét tekintve hangyaboly fordítottja; független egyének összessége alkotja, mely koordináló központot teremt. Ez az állam.

§1/b) A különféle emberfajták mind egyenértékűek, de mint minden élőlény alfajtái rendelkeznek és rendelkezhetnek fajtajelleggel, ugyanígy a népek, nemzetek.

§1/c) Minden népnek, nemzetnek joga van a kultúrája ápolásához, nyelve, írása használatához.

§1/d) Minden földrajzi területtel azonosítható nemzetiségnek, népcsoportnak, függetlenül területe nagyságától és létszámától, joga van saját döntése alapján az önálló állami lét bármilyen formájához.

§1/e) A szórványosan létező nemzetiségeknek, népcsoportoknak is joga van helyi önkormányzatokhoz és kultúrájuk, nyelvük ápolásához, ill. használatához. Magyarország, a mindenkori magyar állam, a magyar nemzet támogatja a kis népek, nemzetek függetlenségi törekvéseit, a fegyveres harcot is, ha az nem terrorizmus jellegű. Terrorizmusnak azt a harci tevékenységet nevezzük, mely nincs tekintettel a konfliktuson kívül állókra.

§1/f) A Bevándorló nem számít nemzetiségnek. Tömeges bevándorlás esetén sem.

§1/g) A mindenkori magyar kormány köteles arra ügyelni, hogy területet fedő bevándorlás ne történjék. Az elmúlt évezredben menekült és éhező népcsoportok területet fedő letelepítése vezetett a magyar etnikum megbontásához, végül is Trianonhoz!

§1/h) Az üldözöttnek, tehát annak, akit politikai okokból üldöznek, vagy vallása, népcsoporthoz való tartozása miatt jogfosztják, Magyarország menedéket ad, akkor is, ha az szövetséges államból fut oltalmunk alá.

ÁLLAM, ORSZÁG, NEMZET

§2/a) A magyar állam független, ezért nem irányítják valahonnan, hanem polgárai összakaratának megtestesítője, a különféle elgondolások közös nevezőre hozatala révén.

§2/b) Az államhatalom föladata az ország képviselete az EU-ban és a Nagyvilágban; az országon belül pedig a társadalom és a gazdaság életképességének biztosítása, melynek fontos pillérei a közbiztonság szavatolása, a kultúra minden ágazatának ápolása, fejlesztése.

§2/c) Az államnak nem az a feladata, hogy bármit is engedélyezzen, hanem az hogy tiltson, ha a szó, írás vagy cselekvés kárt okoz másnak, veszélyeztet mást, bármi módon árt másnak.

§2/d) Országunk, Magyarország jelenleg az a terület, melyet a „trianoni” Magyarországnak nevezünk. A MAGYAR ÁLLAM HATÁSKÖRE ENNEK HATÁRAIN BELÜL ÉRÉVNYESÜL. A magyar nemzet tagja pedig minden magyar, aki magyarnak érzi magát, határon belül és kívül. Mindvalahánynak joga van a magyar állampolgárság birtoklásához.

§2/e) ÁLLAMPOLGÁR és VÁLASZTÓ HONPOLGÁR két különböző fogalom. Az állampolgár az állampolgárság minden előnyét élvezi, és nemzetet érintő ügyekben szavazati joga van, de a magyar államot érintő ügyekben a határon kívül élő állampolgárnak csak akkor van szavazati joga (pl. parlamaneti választás) ha:

■Magyarországon bejelentett lakóhelye , vagy üzleti, gazdasági érdekeltsége van, továbbá, ha nincsen ugyan lakhelye Magyarországon, érdekeltsége sincs, de CSAK magyar állampolgár, aki valamilyen okból külföldön él. (Pl. külföldre szerződött dolgozni és nem tud két lakást fönntartani).

§2/f) A népet, mely honpolgárok összessége, választott képviselői képviselik, ők alkotnak törvényeket, rendeleteket, szabályokat, választóik nevében. Ezért a képviselő nem vetheti alá a magát un. „pártfegyelemnek”. Egyedül a választóinak tartozik elszámolással.

§2/g) Minden felelősségképes honpolgárnak joga van az önvédelemhez, mások személye és vagyona védelmezéséhez is. Ennek okáért joga van fegyvertartáshoz is, megfelelő biztonsági előírások betartása mellett, és a betolakodóban esetleg kárt tevő védelmi berendezések alkalmazásához is.

§2/h) A bezárt, zárt vagy elkerített területre, építménybe betörés, besurranás, belopakodás önmagában agresszió. A veszélyeztetett nem köteles a tettlegesség kibontakozását megvárni, sem a behatoló szándékát mérlegelni. A veszélyeztetettől senki sem vitathatja el a gyors cselekvés jogát, akkor sem, ha az halálos kimenetelű.

§2/i) A külföldi fegyveres betörő, rabló külföldi agresszornak tekintendő, mintha idegen hadsereg kommandósa volna. E megítélés értelmében teendő ártalmatlanná.

§3/a) Magyarország, szövetségi köztársaság. Nem állam-részek, hanem rész-államok szövetsége, megyék szabad elhatározása, szövetkezése révén előállított régiók szövetsége.

§3/b) A magyar rész-országok hatáskörökkel rendelkeznek a kultúra,a gazdaság, a közrendészet területén.

§3/c) A Magyar Szövetségi Köztársaság NEM jogi utóda sem a Magyar Népköztársaságnak, sem abból lényeges tartalmi változás nélkül megalakult Magyar Köztársaságnak. Ezért azok kintlévőségeiről lemond, de adósságaikat sem vállalja át. Ugyanígy nem jogi utóda az 1944-ben hatalomra került nemzeti szocialista rezsimnek. A Magyar Királyságnak viszont jogi utóda, ezért annak tartozásait vállalja, és kintlevőségeire igényt tart.

§3/d) A MSZK tudomásul veszi a trianoni határokat, de igazságtalannak és ésszerűtlennek tartja őket. Szlovákia esetében különösen, mert a magyar etnikummal szervesen összefüggő, magyarlakta területeket, nem egy szlovák nemzeti állam kapta, hanem egy soknemzetiségű, demokratikus csehszlovák állam. Fölülvizsgálandó, nemzetközi jogszabályok figyelembe vételével, hogy milyen indoklással csatoltattak a magyar etnikummal összefüggő magyarlakta területeket Csehszlovákiához. Magyarország épp úgy az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, mint Csehország, nem viseltek hadat egymás ellen. Tehát a magyarlakta területek odaítélése nem minősíthető háborús veszteségnek. Szlovákia határai pedig később, a „Bécsi döntés” eredményeként reálisan térképre kerültek. Amikor Csehszlovákia határait megrajzolták, Magyarország a vörös proletárdiktatúrát szenvedte. Magyar delegáció nem volt jelen, amikor a csehek igényeiket indokolták. Ami pedig a Kárpátalját illeti, a Szovjetunió nem ismerte el a trianoni békeszerződést, melyben Kárpátalját is a cseheknek ítélték. Sztálin sem ismerte el, ezért nem adta oda Csehszlovák Népköztársaságnak sem, hanem a Szovjetunióhoz csatolta. És mivel Ukrajna szomszédja volt, így később a függetlenedett Ukrajna része lett.

§3/e) Horvátország, a néhai Horvát Bánság nem része az u.n. „Nagy-Magyarországnak”, akkor, sem ha Szlavóniát a magyar államigazgatás csatolta hozzá. Nem része, de tartozéka volt, formálisan personalunio formájában a Magyar Királyságnak. Fiume, a mai Rijeka viszont nem volt Horvátország része.

§3/f) Magyarországnak törvénybe iktatottan támogatnia kell az elszakított magyarok önállósulási törekvéseit, akár autonómiáról, akár függetlenségről van szó, de ezt rájuk kell bíznunk.

§3/g) A nemzetiségek az általuk Magyarországon alapított helységeknek nevet adhatnak, de magyar helységeket, melyekbe betelepültek, nem keresztelhetnek át. Amennyiben ez fönnállna bármelyik helység esetén, haladéktalanul megváltoztatandó.

§3/h) A cigányság nem tekintendő nemzetiségnek. Azért nem nemzetiség, hanem népcsoport, mert nem rendelkezik nemzeti hagyományokkal, sem kulturális hagyományt őrző egységes cigány nyelvvel. Kétharmadnál nagyobb többségük nem is beszél cigány nyelvet, magyar érzelmű, ezért a §2/d értelmében magyarnak tekintendő.

§3/i) A „zsidó” sem nemzetiség, hanem vallás. A legrégibb magyar közegben honos vallások egyike. A magyar identitásnak nem föltétele valamely keresztény közösséghez, felekezethez való tartozás. Az antiszemitizmusnak sem gazdasági, sem vallásos indokoltságú formái nem honosak a magyar politikai etikában. Idegenek importálták.

§4/a) A társadalom legkisebb sejtje az egyén, az ember. Senki sem tulajdona másnak, sem egyénnek, sem szervezetnek, az államnak sem. A családtagok sem birtokolják egymást.

§4/b) Tilos és büntetendő emberrel kereskedni, embert önérzetében, emberségében megcsúfolni és megalázni.

§4/c) A legkisebb emberi társadalmi szövetkezés a család. A család a nő és férfi által kötött írott vagy érzelmi szerződés. Tehát a házasság, illetve az élettársi viszony. Ezek jogilag egyenértékűek, mivel családot képeznek.

§4/d) Egyneműek között nem tud családalkotó társasviszony létrejönni, de érzelmi alapú társulás igen. Ezért vagyonilag élettársi viszony állhat elő, s ez jogszabályban dokumentálható.

§4/e) A szülők gondoskodási kötelezettsége válás esetén is érvényben marad. A gyerek 12 éven alul az anyjánál marad, ha csak a válófelek meg nem egyeznek másban, vagy komoly aggály merül fel az anya morális vagy fizikai teherbírását vagy megbízhatóságát illetően. 12 év fölött már választhat a gyerek. Az apa tartásköteles a gyerekekkel szemben. Tartásköteles az elvált feleséggel szemben is, ha az 10 évesnél fiatalabb közös gyereküket neveli. Ez a kötelezettség megszűnik, ha az elvált feleség újra férjhez megy, vagy élettársi viszonyba kerül.

§4/f) A fogyó nemzetnek érdeke a gyarapodás, ennek okáért a magyar állam támogatja a családot, ill. a család keretében a gyermeknevelést. A gyereknevelést illetően ugyanígy támogatja az élettársi viszonyban élő párokat, valamint az egyedül nevelő feleket.

§4/g) Az iskolázott, szakmával rendelkező anyát az állam fokozott mértékben támogatja, mivel az karriert áldoz fel azért, hogy ne fogyó nemzet legyünk.

§4/h) A nő akkor fogan és attól, amikor és akitől akar. Az ő joga eldönteni, hogy szül-e vagy sem. Az ő joga eldönteni, hogy hol szül és hogyan.

§4/i) Senkinek sincsen joga a szülők terhére életre menteni egy nem életre született újszülöttet. Miképpen ahhoz sincsen joga senkinek, az államnak sem, hogy bárkit akarata ellenére életben tartson mesterségesen. Viszont ahhoz sincs senkinek sem joga, hogy bárkit halálra ítéljen azért, mert betegsége, fogyatékossága következtében terhet jelent.

§4/j) A munkaviszonyban lévő terhes, majd gyermekágyas nő anyaságának anyagi terheit a társadalom, a honpolgárok összességét képező állam viseli; nem pedig a munkaadója. A munkaadó, vállalkozó, nem szociális intézmény. A munkahely teremtés tényével eleve a közjót szolgálja.

§4/k) Mindenkinek joga van emberhez méltó otthonhoz, és családja eltartását biztosító megélhetéshez.

§4/l) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz, termeléshez, kereskedéshez, tehetsége szerint – engedély nélkül. Csupán a biztonsági előírások ismerete és alkalmazni tudása, ill. nem tudása – ha ez a tevékenység kereteiben téma lehet – vezethet korlátozáshoz, vagy tiltáshoz.

§4/m) A munkavállaló nem kényszeríthető szakszervezetbe, a vállalkozó sem kényszeríthető szakmai kamarába.

§4/n) Senki sem lakoltatható ki az utcára, sem tulajdonából, sem bérelt ingatlanából. A hatóságoknak gondoskodnia kell emberhez méltó és létszámuknak megfelelő elszállásolásról.

BIZTOSÍTÁSOK

§5/a) A társadalombiztosítás fogalomkörébe tartozik a munkanélküli biztosítás, mint kockázatbiztosítás, továbbá a beteg- és balesetbiztosítás, valamint a gondozási biztosítás. A biztosított béréből a biztosító intézmény a bér nagysága szerint folyamatosan részesül, és teljesítő köteles.

§5/b) A társadalombiztosítás fogalomkörébe tartozik, mint gondoskodó biztosítás a nyugdíjbiztosítás. Ennek fedezete nem folyhat be semmiféle biztosítóhoz, hanem a biztosított nevén vezetett kötelező, zárolt nyugdíjkontóra könyveltetik. Biztosítókasszába, csak ennek a kontónak a kockázatbiztosítása kerülhet, melyet az állam tart kézben. A biztosított akkor veheti igénybe a kontót, ha annak összege annyi kamatot termel, hogy meghaladja az érvényben lévő létminimumot. A befizetett összegnek megfelelően előbb vagy utóbb mehet nyugdíjba. A kamatozó tőke az övé marad, ill. örököseié.

§5/c) A nyugdíjra befizetett összegeket vásárlóértékben kell jegyezni, és a tíz, húsz, harminc vagy negyven évvel azelőtt befizetett összegeket elszámolni. Ez azért kívánatos, mert a gazdasági fejlődés növekedő értékmutatója (GDP) a devalváció motorja, mesterséges pénzelértéktelenítés. Ennek terhét nem szabad a nyugdíjasokra hárítani.

§5/d) A nyugdíjtőkéhez csak olyan mértékben nyúlhat hozzá a tulajdonosa, hogy a tőke kamatai biztosítsák a hónapokra átszámított létminimum kétszeresét.

§5/e) A nyugdíjtőke, mivel megadóztatott pénzből halmozódott nem adóztatható, a kamat viszont adóztatható és terhelhető szociális levonással is, mint pl. betegbiztosítás, hasonlóan a munkabérhez.

§5/f) A nem munkavállaló nyugdíjbiztosítása csak annyiban különbözik a munkavállalóétól, hogy nem vonják le tőle, hanem ő maga fizeti be tetszése szerinti összeget, melynek csak alsó határa íratik elő; mely az érvényben lévő létminimumot biztosítja.

§5/g) Keresetkiesés esetét a munkanélküliség biztosító, betegség, baleset következtében előállt keresetkiesést, beleértve a nyugdíjalap fizetést, az illetékes biztosítók számolják el.

§5/h) A terhes, a szülő, a gyermekágyas, és gyermekét 3 éves koráig nevelő nő biztosítását az állam fedezi, és minden gyerekért megajándékozza még 3-5 évvel, képzettsége szerint osztályozva.

§5/i) Minden magyar állampolgár anyának, a jelenlegi határokon kívül is jár gyerekenkénti 3-5 év nyugdíjbeszámítás, ill. nyugdíjkifizetés az átlagkereset mértékében. Akkor is, ha másik állam is gondoskodik róla.

§5/j) A nyugdíjtőke nem foglalható le. Kamata pedig csak a hónapra átszámított érvényben lévő létminimum fölött.

§5/k) A gondozásbiztosítás akkor vehető igénybe, ha a biztosított bármilyen oknál fogva, bármily fokon segítségre, gondozásra szorul. A gondozásra utaltságnak több fokozata van. Ezekhez igazodik a biztosító teljesítéskötelezettsége úgy pénzbeli, mint tárgybeli juttatást illetően. Ez havi 100 óra teljesítménytől 300 óra teljesítményig terjed házi ápolás szinten, átlagórabérre átszámítva. Súlyosabb esetben a gondozó intézet költségeit veszi át a biztosító. A költségek fedezésébe bevonható a gondozott nyugdíja az érvényben lévő minimálbér felének erejéig. Ami az alatt van, az a gondozott legszemélyesebb kiadásait hivatott fedezni.

§5/l) A nyugdíjasnak joga van élni, joga van az élet örömeihez, és nem az állam kegyelméből, nem is az őt követő nemzedék terhére. A nyugdíjas nem a következő nemzedékkel szerződött és szerződik, hanem a nyugdíjintézetekkel.

§5/m) A nyugdíjas, ha 65. életévét betöltötte, ingyen utazhat az országon belül minden közjárművön. Ez a kedvezmény az EU minden nyugdíjasára kiterjesztendő.

§5/n) Mindenkinek joga van, akitől bármily formában nyugdíj céljára pénzt vett el az állam, teljesítését átfogalmaztatni a §5/c) értelmében.

 TŐKE ÉS BÉR

§6/a) Tőke és munkaerő nem ellenségek, nem is ellenfelek, hanem együtt alkotják a produktív termelő erőt.

§6/b) A gépek rendeltetése elsődlegesen nem az, hogy az egy dolgozóra átszámított termelés megsokszorozódjék, hanem hogy megkönnyítse a munkát.

§6/c) A munka és a munkabér viszonyát a munkaerőpiac kereslet-kínálata alakítja. Az állam csak az alsó szintet, a minimálbért szabályozza. E szint fölött vagy megállapodnak:

1.Fix bérezésben; óraszámtól és teljesítménytől nem függően.

2.Megállapodnak fix órabérben.

3.Megállapodnak teljesítmény arányú bérezésben.

4.Megállapodnak nyereség-veszteséghez igazodó bérben vagy havi fizetésben.

5.A munkavállaló vállalkozó minőségben szerződik a föladatok elvégzésére. Ez esetben számlát állít teljesítményéért.

§6/d) Baráti, szomszédi, rokoni segítség nem számít munkavállalásnak. Az az emberközi szolidaritás megnyilvánulása. Akkor sem adóztatható meg, ha honorálták, akár közvetlenül, akár áttételesen.

§6/e) Kiskorút termelőmunkára fogni tilos, de mindenképp biztonságos környezetben vállalhat erejét nem meghaladó munkát. Így lazán ismerkedik meg a munkaélettel és viszonya a pénzhez is egészségesen fejlődik.

§6/f) A 30 napnál nem hosszabb munkaviszonyból eredő bevétel ínségkeresetnek számít, és az adómentes pénzkeresésnek ezt a formáját minden Magyarországon tartózkodó külföldi is igénybe veheti. Hazánkban tanuló külföldiek számára meghosszabbítható az ilyen munkaviszony, de az már bejelentendő.

§6/g) Magyarországon a munkaélet nyelve a magyar. A külföldi vállalkozó nem vezethet üzemében más nyelvet. Ez nem azt jelenti, hogy más nyelven nem szabad megszólalni, hanem a belső dokumentációnak kell a hazai hatóságok számára magyarul érthetőnek lenni.

 FÜGGETLENSÉG, ÖNÁLLÓSÁG

§7/a) Függetlenség, önállóság más-más fogalmak. Politikailag független ország is lehet önállótlan, ha gazdasága rosszul működik. A gazdasági önállóság, mely végső soron a függetlenség fontos tartóoszlopa, az önálló vállalatok mennyiségétől és minőségétől függ, ezért az állam érdeke a gazdasági élet ilyen irányú fejlesztése. Az állam szabályozhatja, koordinálhatja, de nem gátolhatja sem aktívan, sem passzívan a vállalatok működését. Passzívan, pl. időhúzással.

§7/b) Jelleg tekintetében az önálló vállalkozás lehet:

1.Szabadfoglalkozás: ebbe tartoznak írók, orvosok, ügyvédek, zenészek, képzőművészek, iparművészek és mindazok, akik elsődlegesen szellemi tőkéjüket kamatoztatják. Ezért tartoznak ebbe a csoportba a képző- és iparművészek, mert bár termékük piacjellegű, mégsem ipari árucikk.

2.Ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás. A szolgáltatás jellegű vállalkozás noha nem állít elő terméket, mégsem „szabadfoglalkozás” mert bár nem állít elő terméket, de fölhasznál, számlaértékeit jelentősen befolyásoló mértékben. (Pl. gépjavító műhely, villany-, gáz-, vagy vízvezeték szerelő).

§7/c) A szabadfoglalkozás tevékenységét nem kell, mint iparűzést bejelenteni, csak adószámot kell kérni. Az iparűzést nem csak az adóhivatalnál kell bejelenteni, hanem az illetékes hatóságnál, mely vizsgálni hivatott, hogy az üzem, a vállalkozó, ill. a vállalatért felelős jogi személy miként viszonyul a biztonsági és környezetvédelmi előírásokhoz. Ha ennek megállapítása időigényes, a vállalat működhet a döntésig, akkor is, ha kételyek merülnek fel. Csak vizsgálat alapján lehet dönteni, gyanú alapján nem.

§7/d) A vállalkozó képesítése, képessége csak biztonsági és környezetvédelmi vonatkozásban tartozik az államra. Az, hogy mennyire igazodik el a szakmai és kereskedelmi életben, az a vállalkozó kockázata. Mindent szabad, ami nem árt másnak!

§7/e) A vállalat úgy rendezkedik be, ahogyan célszerűnek véli. Ha alvállalkozók, beszállítók vonatnak be a termelésbe, vagy a szolgáltatás lebonyolításába, a megbízó felé minden vonatkozásban a fővállalkozó felel.

§7/f) Az alvállalkozóra, beszállítóra nem tartozik, hogy a fővállalkozó mikor és hogyan érvényesíti követelését a megbízóval szemben. Az ő követelése megállapodásuk szerint esedékes. Az ország belső gazdasági békéjének érdekében az államhatalom köteles beavatkozni, ha a vállalkozások szövődményében visszaélés gyanúja merül fel.

§7/g) A számla kiegyenlítését nem lehet utólagos minőségi, vagy mennyiségi reklamációval halogatni. A kiállított számla csak akkor kérdőjelezhető meg, megbízó és vállalkozó, valamint fővállalkozó és alvállalkozó viszonyában egyaránt, ha:

1.Tételei eltérnek a megállapodástól.

2.Ha a teljesítmény minősége kifogásolható. Reklamációnak csak fizetési határidőn belül van jogosultsága. A már beállt késedelmet indokolni ily módon nem jogszerű. Ha a kiállított számlában egyes tételek vitathatók, azokat ki szabad emelni későbbi tisztázás szándékával, de a többi tételt akkor is el kell számolni határidőn belül.

§7/h) A fogyasztó (munkáltató, megrendelő) felé minden esetben az a vállalat felel minőségért és mennyiségért, amelyiktől a fogyasztó közvetlen kapja az árut, illetve szolgáltatást.

§7/i) Tilos hazai, a „belő piac” árait manipulálni a fogyasztó rovására. A külső piacra ez nem vonatkozik. Ott jó, ha a hazai vállalatok nem egymással versenyeznek.

§7/j) Tilos embereket foglalkoztató vállalatot egyik napról a másikra felszámolni, hogy másutt, külföldön indítsák.

§7/k) Az utcai árus, őstermelő, kiskereskedő nem kötelezhető apró tételek eladásához bizonylatot kiállítani, - csak a vásárló kérésére.

§7/l) Az államnak arra kell törekednie, hogy az alapvető élelmiszertermelést és termékföldolgozást helyreállítsa, védje, és fejlessze.

§7/m) A mindenkori kormánynak arra kell törekedni, hogy a leszerelt és elkótyavetyélt ipar létesítményeket újraélessze és a termékek piacait visszaszerezze.

 ERDŐ, MEZŐ, ŐSTERMELÉS

§8/a) A föld birtoklása éppúgy magántulajdon, mint bármi más ingóságé vagy ingatlané. A földdel tulajdonosa belátása szerint rendelkezik, ha a hasznosítás módja nem okoz senki másnak kárt.

§8/b) Aki erdőt telepít, azért telepíti, hogy haszna legyen belőle. Ennek okáért magántulajdonban lévő erdőt, hacsak nem ősfásról van szó, nem lehet közkinccsé nyilvánítani. Ha egy közösség mégis igényt tart egy magánszemély által telepített erdőre, facsoportra, bozótosra stb. akkor pótolnia kell folyamatosan azt a jövedelem kiesést, melyet egyébként az erdőgazdálkodással érne el a tulajdonos.

§8/c) Aki falura költözik, vagy más egyéb mezőgazdasági létesítmény közelébe, annak el kell viselni az azzal járó hangokat, szagokat, és egyéb kellemetlenségeket.

§8/d) A szántóföld, erdő és egyéb mezőgazdasági földterület adható, vehető és tulajdonosa annak adja, akinek akarja. Külföldi vagy belföldi egyaránt vásárolhat földet, de az önkormányzatoknak kötelessége arra ügyelni, hogy ne történjék területet fedő betelepülés, és ne képződjenek mamutbirtokok külföldiek tulajdonában.

§8/e) Az erdő, mező szántóföld birtoklójának és művelőjének joga van védekezni vadállatok kártevése ellen. Ez különösen vonatkozik a gyümölcsösök művelőire. Az állam nem minősíthet védett állatnak olyan állatot, melynek kártevéseitől a gazdákat nem tudja megvédeni. A védekezés nem jelentheti azt, hogy anyagi haszon érdekében megengedjük állatfajok kiirtását.

§8/f) Víz- és lápgazdálkodás is lehet magántulajdon jellegű. Tulajdonosa úgy hasznosítja, ahogy akarja, amíg nem okoz kárt a körülötte elterülő más tulajdonú területekben.

§8/g) Vizek, nádasok, lápok szennyezését semmiféle gazdasági érdek nem indokolja. Épp ezért a vizek szennyezőire a legsúlyosabb büntetéseket kell róni.

§8/h) A vadászat célja nem rejtett szadizmus kielégítése, hanem a vadvilág karban- és egyensúlyban tartása. Másfelől táplálék beszerzés ősi módja. A halászat szintúgy. Magántulajdonban lévő mezőket, erdőket, ugarokat nincs joga a vadásztársaságoknak saját vadászterületté nyilvánítani.

§8/i) Bekerítetlen erdőkben és réteken mindenkinek joga van gombát szedni, ha csak ezt olvasható írással, könnyel felfedezhető táblák nem tiltják.

§8/j) Ha gépjármű erdei vagy mezei vaddal ütközik, nem lehet a kárt az illető területen működő vadásztársaságra hárítani. A gépjárművet kell vadkár ellen biztosítani.

§8/k) Ha vadkár ér, az elütött vad a károsultat illeti. Amennyiben valaki jogot formál a vadra (pl. birtoktulajdonos vagy vadásztársaság), akkor a kár megtérítésére is köteles. Az erdei és mezei vad eredendően senkinek sem tulajdona. Jogot az elejtéséhez az formálhat, akinek éppen a területén tartózkodik.

§8/l) Legszigorúbban tilos állatokat természetükkel össze nem egyeztethető módon tartani. Tilos például a hideg évszak kivételével egész nap marhákat istállóban tartani. Tilos tyúkokat tojásgyár jellegű ketrecszisztémákban tartani. Tilos kutyákat láncon vagy szűk ketrecben tartani. Tilos az állatokat nem a fajtajellegnek megfelelő takarmánnyal etetni.

§8/m) A magyar állam védi és pártolja a magyar állatfajtákat.

§8/n) Őstermelő az, aki mezőgazdasági termékeket állít elő. A kereskedelmi láncolatban ő az első szem. Megfelelő előírások mellett, ha hagyományosan gazdálkodik, igényt tarthat a biogazdálkodó minősítésre. A hagyományos gazdálkodás eleve „bio”. Az ilyen gazdaságban egyensúlyban van az állattartás a növénytermesztéssel, mert az úgynevezett biogazdálkodás föltétele egyfelől a természetes trágya, az állatok számára pedig a megfelelő természetes környezet. Az őstermelőnek joga van termékeit földolgozni és piacra vinni.

§8/ny) A termőföld csak nagyon kivételes esetekben sajátítható el a hatóságok által. Például útépítés. Az érintett nem köteleztethető létalapja föladásához. Ezért a területveszteséget számára pótolni kell.

§8/o) Mindenki építhet földjére tanyát lakás céljából is, de nem várhatja el a közigazgatástól, hogy az számára ezt közművesítse.

§8/p) Az őstermelő a megművelt terület alapján és a termelt mennyiség alapján sem adóztatható meg. Adóval csak a piacra vitt mennyiséget lehet terhelni. Ennek értelme az, hogy aki önellátásra rendelkezik be, és nem termel lényegesen többet, az nem terhelhető adóval.

§8/r) Mindenkinek, aki megfelelő nagyságú területtel rendelkezik joga van hálózatoktól független saját víz- és energia ellátáshoz. A magántulajdonban lévő földterület alatt a földteke közepéig a föld tulajdonosáé minden jog. Ha a terület alatt bányakincs, vagy termálvíz található a telek tulajdonosa saját hasznára megcsapolhatja. Kereskedelmi célra, kereskedelmi méretű kiaknázás esetén az ebből származó hasznon osztozni kell az érintett szomszédággal, mert például a termálvíz esetében ő alattuk is csökken a szint.

§8/s) Ha egy bánya saját felszíni határait túlhaladja köteles az érintett szomszédságot a nyereségben részesíteni a behatolás arányának megfelelően. Esetleges földcsuszamlásokért, horpadásokért és épületkárokért ugyancsak a bányatulajdonos felel.

§8/sz) Magántulajdonban lévő földből előkerült régiség, kincs a föld tulajdonosát illeti. Ebből 1/3 rész a megtalálóé, ha az nem a tulajdonos. A műkincset vagy birtoklója helyezi el magángyűjteményben, vagy fölajánlja múzeumnak megvételre.